Talp, ramatyul nézel most ki, látom!
Fáradt gyökér kúszik fent az ágon.
Jázminok ültek szanaszét a téren,
József ováció kíséretében –
a tölgye kalap – ült a padokon.
Na vegyük alapul, ha rakodom
a rakpart alsó kövén. A WC-
tálra néztem, büdös gőz a lécén.
Neki aztán nem voltak jó okai,
meg is halt szépen a nagy Jókai.
Egyiptom kitárja jó Kairómat,
ha nem a gyógyszer, hát Jókai Mór hat.
Úgy, ahogy a teremnek nem inge a vércse,
jó versnek nem célja, hogy a plebs is megértse.
Tegnap behugyoztam.