...a tápiógörényszarpusztai buddhista templom harangja szól a Kossuth Rádióban.

Tápiógörényszarpuszta Priszkosz rétor leírásai szerint már a római korban lakott település volt Vermis Ridiculus néven. 720 körül a barbárok feldúlták, a lakosságot felkoncolták, a házakat pedig porig égették. Szent István idejében (1018 körül) a környék újra benépesült, az oklevelekben Gherin-Sawr-Pustaw néven szerepel. 1241-ben a tatárok elpusztították a falut, és mindenkit megöltek. A tatárjárás után IV. Béla 1243-ban egy merész ötlettől vezérelve kínai telepeseket hívott be a falu újbóli benépesítésére. A kínaiak felépítették a falu mindmáig látható buddhista kolostorát és templomát a katolikus, ill. evangélikus templom szomszédságában, valamint egy cipőgyárat. A cipőüzem a törökdúláskor leégett, persze az összes munkást kardélre hányták. Majd a török időkben kamionos pihenőhelyként üzemelt, 1690 körül pedig ismét leégett az egész faluval együtt. A lakosság egy részét a visszavonuló törökök lekaszabolták, a másik része a mocsarakban vészelte át a szörnyű időket, majd visszatért a faluba. (Mellesleg a falu az I. világháborúban egyszer, a II. világháborúban pedig ötször égett le.)

A buddhista templom tornyában két harang és tizenöt gong lakik. A délidőben megszólaló 160 tonna 2 mázsás Cseng elnevezésű harang emlékeztet a tatár és a török kiűzésére, valamint arra, hogy ha nem vigyázunk, könnyen átvándorolhat a lelkünk egy hernyóba.