Rongyos vergődés szülötte
lángoló szárnyakként emészt
gerinces tobzódás tudod te
a falról lekapart penészt
új utakon jár és nyársal
láncravert forrongás eme
deformált sziklaként már sal-
étromsavat erős karod emel
és lefagyasztott aggyal
égő glóriával fejére szegezve
a WC-ből iszik egy angyal
új maltert keverhet tudod te
hogy kinyílnak mind az ólak
és a kapuk ripsz-ropsz elrohadnak
egyre nehezebb megmaradni jónak
és behódolni a győzhetetlen hadnak
bár a kérdés eszembe jutott a
reggel és ellepte az eszemet
ki a hülye én nem de tudod te
hogy kettőnk közül ki az eszement
hörcsögök halnak meg akkor
ha becsöngetek a lakásba
miben bombára csatolt vekker
szennyeskosarat kiásva
azt gondolod hogy piás vagy
viszont az oltárra vizel
uborkalében a hibás agy
döntsd el kinek hiszel
tudod te.