mikor tavasszal Párizsban toltam a nyárshuszárokat
rothadt körtére ropták a mocskos takarítók
én a szocializmus fia vagyok mondta Lenin
3 + 5 = 12
ó Párizs te szajha
segédmotorkerékpár énekelt a poshadt égen
az Eiffel-torony egy nagy, szőrös lócitrom
mezőgazdasági vontató nehézpótkocsival
ne fűrészeljetek szét
bömbömbömbörömböm kétszer kettő
szárnyas kalapácsok hahotáztak tegnap éjjel
ó a májamban ott a megcsonkított Peru
zörög a tetves Párizs, mint egy bádogvíziló
tin tin pom titintinti pom
hej
megdöglöttek a harmincas évek munkások parasztok
a rádió bemondta
zrrrr Hszincsiang-Ujgurban nincs hacacáré
lőjünk célba egy cápa kiposhadt agyára
a bohócok nem vizelnek a zokogó lámpaoszlop
karba tett kézzel hörögnek a vécépapagájok
sír a megtébolyodott űrszegfűkardváros
a futurizmus egy szemüveges ámbráscet
Berlin Tokió Ouagadougou Than Pho Ho Shi Minh
Nhan dip cuoc thi Hoa hau Hoan vu! 1923-25
kepidikoabitokibakokita
?
a versem annyira értelmes mint egy döglött számítógép
ez egy random szöveg helye
még kétszáz sor
(fú de jó ez az anyag!)
vakablak Telkibánya